A mérkőzés célja, a győzelem volt. Egy félidő alatt letudtuk a mérkőzést, ami jó. Nehezen kezdtünk, több emberünket mintha meglepte volna, hogy ellenfelünk agresszívabban kezdett a vártnál. Ez lehetett a lazább bemelegítéstől, vagy kicsit a mellényünktől, amit nagyobbra szabtunk magunknak a kelleténél. Könnyebb első negyedórát várt a csapat, csapkodó volt a játék, nem tettük le a földre a játékszert, hátrafelé lassan zártunk, kellő agresszió nélkül. 20. Percben Kiss Péter szerzett vezetést, egy beadást kezelt le, és terelte a kapuba a labdát. Innentől kezdve a mi akaratunk érvényesült, ellenfelünknek szinte sansza sem volt velünk szemben. Öröm volt, szinte mi az első lehetőségünket gólra tudtuk váltani, míg ők a meccs elején helyzetecskéjüket mellé durrantották. 25. percben Baráth fordult be parádésan védője mellett, lőtt kapura, a kapus bravúrral védett, Szabó Cs. csak egyszerűen a kapuba bólintotta a kipattanót.  Innentől kezdve az ellenfél edzője vitte a prímet, a játékvezető összes jó és rossz ítéletét is bírálta, sőt terrorizálta a mérkőzés végéig. Ritkán lehet ilyent látni, csoda, hogy végig a padon maradhatott. 43. percben végleg eldőlt a mérkőzés, Sándor szlalomozott végig a baloldalon, pontos beadását Baráth M. a hálóba pofozta. Szép, látványos, gyors akció volt. Szünetben folytatódott az ellenfél agresszív reklamálása, aminek mindjárt a félidő elején lett is eredménye. Az egyébként jól bíráskodó játékvezető a mérkőzés végére teljesen elfáradt fejben ez az utolsó 10. percben teljesedett ki. 48.percben, mindjárt a félidő elején Lipták volt a főszereplő, besárgult, és kiharcolt egy jogos 11-est, amit Baráth M. értékesített. A 49.perctől emberhátrányban kellett játszanunk, mert Lipták második sárgáját kapta. Az elsőt, meggyőződésem szerint az ellenfél kispadja harcolta ki a sporinál, a második jogosabbnak mondható. Innentől kezdve sajnos lesüllyedtünk futó és passzteljesítményben az ellenfelünk szintjére, így az utolsó 40 perc, egy igazi járási mérkőzés volt, a maga hangulatával együtt, beszorítottak minket, de izgulnunk nem kellett. Sajnálatos esemény is történt, Kovács Gáborba egy szöglet után belefejelt az ellenfél támadója. ( NEM SZÁNDÉKOSAN)
Gábort le kellett cserélni, majd kórházba vitték.  

Ősszel ugyanígy álltunk, 3 győzelem 1 vereség, akkor sem jött jókor a szünet most sem úgy érzem. Viszont lőtt gólok számában fejlődtünk. a Galgahévíziek váratlan veresége látó közelbe hozta a dobogó alsó fokát, tehát kezdünk visszajönni a bajnokságba, amiben sokan kételkedtek.

Molnár 7
Szekeres M 5 ( Tóth V.  55.p 6 )Kovács G 7 (Prekup  G. 70p.) Kiss P. 7 – Dömök J 6
Cselőtei D. 5 ( Lipták 46. p 0) –Kovács J. 6– Sándor  K 7- Szabó Cs. 6
Baráth M 8 ( Bogár M. 83p) – Bóka Sz. 6 ( Lukács Zs 60p.)