A Tápiószőlős edzőjének mérkőzés utáni nyilatkozata: A két csapat között nagy különbség volt, gyakorlatilag az ellenfél játszott, mi pedig csak nyomoztuk a labdát, teljesen megérdemelten nyert a Pécel. Nagyon gyengén szerepel a csapatom, de van még három forduló, a bentmaradás a célunk. Gratulálok a Pécelnek, az őszhöz képest rengeteget fejlődtek, pozíciós játékot játszanak, gyors támadóik révén hamar a kapu elé érnek, szóval jó kis csapat.

Bajor Tibor mérkőzés utáni nyilatkozata: Nyögvenyelősre sikerült! Ez a legnehezebb, mikor a csapat már úgy gondolja, hogy jó csapat. Igaz, ehhez jó úton halad, csak még többet kellene edzeni. Én úgy érzem, hogy a mérkőzés előtti felkészülésben mentálisan voltunk egy kicsit gyengék, ezért döcögött a játék. A mérkőzésen irreális szél fújt, ez mindkét csapatot zavarta. Úgy érzem egy góllal mindenféleképpen jobbak voltunk. Nagyon meglátszott, hogy Kiss Peti kiesett a védelemből, ezzel egy kicsit instabilabbak lettünk és nem tudtuk úgy kihozni a labdákat, ahogy kellett volna, az egyik középpályásunknak kellett visszalépni a helyére, ezért a középpálya sem úgy működött, ahogy kellett volna. Kicsit izgalmasabb lett a meccs a kelleténél.

Kiesni már biztos nem fogunk...

Bajor Tibor összefoglalója: Célunkat, elértük megint, a 3 pont zsebben! Sajnos, csak 12 órára béreltük ki a dobogó alsó fokát, de már ízlelgetjük! A mérkőzést elég álmosan kezdte a csapat, majd a második negyedórában kicsit passzoltunk és egyből helyzetekben mutatkozott meg fölényünk. Utána megint kapkodtunk megint, és ez által kiegyenlítődött a mérkőzés. Erős keresztszél zavarta a játékosokat, néha a labda is, de a játékvezetés most jó volt, legalább valaki az átlag fölé emelkedett. Úgy éreztem, a játékosok tudat alatt már megnyerték a mérkőzést, és nem szerették volna lejátszani. Szünetben próbáltuk felrázni magunkat, sikerült. A 49. percben Sándor szép gólt szerzett egy beadásból, ami nagyon kellett, nyugtatóan hatott a csapatra és valószínűleg a fiatal játékosra is, mert utána már több jó akcióban is benne volt, míg az első félidőben több társával együtt nagyon pontatlan volt. A hazai csapat sem erőltette meg magát, küzdöttek, de kevés veszély volt a játékukban. 55. percben megdupláztuk az előnyünket Lipták révén. Neki is 3 helyzet 1 gól volt ezen a mérkőzésen a mérlege. Eldőlni látszott a mérkőzés, amikor Kiss Péter megsérült és nehezen tudtuk pótolni a fiatal védőnket. Jött a szokásos védelmi zavarunk, amit ezen a mérkőzésen ugyanúgy, mint a kupamérkőzéseken már büntetett az ellenfelünk. Ha egyszerűt játsszuk, akkor nem kaptunk volna gólt! A védőnek nem lehet 2-3 mp-ig gondolkodni, mi is a terve valójában. Szekeres M- Csík duó szorossá tette az amúgy már teljesen lecsendesedett mérkőzést. Utána még kisebb lehetőségek itt-is ott- is voltak, de az eredmény nem változott. Gondolom sikerült kicsit becsapnunk a Tápiógyörgyéről átrándult szurkolókat is.

Kicsit felemás arca van a csapatunknak, ezen kell még sokat dolgozni, nem mindenkinek a saját munkahelyén, hanem a Péceli pályán, edzésen! Igazából, most jön a neheze! 4 mérkőzés, ami ősszel nem jött össze. ami miatt itt állunk és nem a Tápiógyörgye nyakán.

Csík 5

Szekeres M 5 – Kovács G. 6 – Kiss P. 7 (Tóth V 60p 5) – Dömök J. 6

Szabó Cs. 6 (Cselőtei D.86p.)- Kovács J.6 -  Lukács Zs. 6- Sándor K. 6

Bóka Sz. 6 ( Dömök Zs. 5) – Lipták G. 6