Start : Nyílt levél a Sportszeletben... |
Nyílt levél a Sportszeletben...
2012.06.02. 07:51
Az alábbi, Sportszeletben megjelent levelet módosítás nélkül tesszük közzé honlapunkon.
Közérdekű, lényegében a szerkesztőségünk általános véleményét is tükröző levelet kaptunk a ,,megye-kettes” Nagymaros játékos-edzőjétől, Vitányi Lászlótól. Hasonló gondolatok hétről hétre bennünk is felmerülnek, és az alábbiakat elolvasva lehetséges, hogy az ,,érintettekben” is...
Tisztelt Sportszelet szerkesztősége!
Engedjék meg, hogy levelemben néhány engem kifejezetten érintő kérdésre próbáljak meg választ kapni.
Szeretném megkérdezni, hogy valamit nem lehetne kezdeni a sportszeletes nyilatkozatokkal? Miért nem nyilatkoznak az emberek? Ha meg nyilatkoznak, akkor miért nem a meccsről vagy a csapatról mondják el a véleményüket? Azt, hogy mi történt a derbin vagy adott esetben mi van a háttérben! Természetesen megértem azt is, ha valaki egy adott orgánumnak nem kíván nyilatkozatot adni, de akkor jó lenne tudni annak a hátterét, hogy mindez miért történik.
Olvasgatok mindig, és minden nyilatkozatot, osztályzatot átnézek. De az, hogy például az egyik csoportban játszottak 5 meccset és abból 3 (!!!) meccsen kettes osztályzatot adtak a játékvezetőnek? Ez hol reális? Az NB I-es kerettag Oláh Gábor Zalaegerszegen 4-es osztályzatot kapott a Nemzeti Sport tudósítójától úgy, hogy az év talán leggyengébb közreműködését mutatta be. Igen, most lehet mondani, hogy Szigetmonostoron hármast adtam a ,,sporinak”, de megmondom őszintén, hogy akkor ugye a pályáról lejövet beszéltünk és kicsit még bennem volt, hogy megsértett a bíró... Szégyellem is magam az osztályzat miatt! Meglátásom szerint az egész osztályozósdit el lehetne törölni a játékvezetőkre vonatkozóan, hiszen mindenki a saját csapatának szemüvegén keresztül értékeli a közreműködést. Talán autentikusabb lenne, ha az ellenőri osztályzatokat adná le a Sportszelet.
Nem értem, hogy a játékosoknak miért nem lehet normális, reális osztályzatot adni!? Mondhatnék példákat, de nem teszem, mert nyilván már nekem is volt, amikor elszálltam (felfelé vagy lefelé) ezekkel a dolgokkal... De most meg is kérem a szerkesztőséget arra, ha az eredmény ismeretében hülyén ,,hangzanak” az osztályzatok, akkor nyugodtan szóljanak rám, hogy ez nem lehet reális!
Az például, hogy az egyik edző üzenget a másiknak az újságon keresztül, mert összevesztek egy korábbi bajnokin... Izgalmasnak tűnik, de szerintem felháborító, nem odavaló! Ahelyett, hogy azzal foglalkozna, hogy ne legyenek tök utolsók...
Elszomorít ez a helyzet, mert sokszor úgy rohangálok a városban a Sportszelet után, megveszem 300 forintért, és adott esetben nem tudom, hogy Verőcén mit gondolnak az újabb vereségről. Vagy nem tudom, hogy a Dunakeszi Vasutas részéről miként látják a játékosok teljesítményét Maglódon. Vagy nem tudom, hogy mi történt mondjuk Tahitótfalun, mert az egyik edző dicséri csapatát, míg a másik tréner azt mondja, hogy a hazaiak csak rugdosták előre a labdákat. Akkor most mi van? Meg ezek a sablonok: ,,Gratulálok az ellenfélnek a győzelemhez!”, stb... Kösz a reális és áttekintő tájékoztatást! :-)
Én úgy vagyok vele, ha megtisztelnek azzal, hogy megkérdeznek, akkor igyekszem reálisan értékelni és válaszolni, ha nyerünk négy góllal, vagy ha éppen kikaptunk héttel. Lehet, hogy sokszor nem jó vagy odaillő a nyilatkozat, de legalább igyekszem valamit mondani, mert ha már egy embert érdekel a régióból, hogy mi a véleményem, akkor már megérte!
Foglalkozzak a nyilatkozatban inkább azzal, hogy az egyik csoportunkban lévő fiatal kapus egygólos vezetésüknél a labdát hagyta begurulni az ötösön belülre és elkezdett azzal vigyorogva dekázni, amíg nem mentünk oda? 18 évesen! 25 perccel a vége előtt! Az egész magyar labdarúgásra szégyen, hogy ilyen a ,,megye-kettőben” is előfordulhat, de most őszintén: kit érdekel az ezzel kapcsolatos sirámom? Kit érdekel, hogy azt gondolom, az ehhez hasonló műveletek az ellenfél iránti teljes tiszteletlenséget, a labdarúgás szellemisége iránti alázat hiányát jelentik?
Érdekes, Puyol a Barcában nem engedte Alvesnek és Thiagonak a nem odavaló gólörömet, mert úgy érezte, hogy az ellenfél méltóságát sértheti...
Problémázhatnék a játékvezetőn; mondhatnám, hogy szép volt az idő; kiemelhetném, hogy elég ügyesek vagyunk, csak sajnos mi tojáslabdával tudunk játszani. Ez azonban nem lenne reális értékelés. A vezetőknek – a Sportszeletnek hála – lehetőségük van a mérkőzés után tájékoztatni a többi sportembert, szurkolót arról, hogy mi történt a meccsen. Mik voltak azok a dolgok, amelyek a győzelmet vagy a vereséget okozták? Én nagyon kíváncsi vagyok ezekre – minden csapat esetében! Az esetlegesen sorra kerülő részletesebb interjú során pedig ki lehet fejteni az egyéb gondolatokat!
Tisztában vagyok azzal, hogy ez ellen nem lehet érdemben fellépni, a véleménynyilvánításban senkit nem lehet korlátozni. Pontosan elég baj, hogy az edzők nem értékelhetik szóban adott esetben a játékvezetőket (sokszor lenne rá ok...), de valamit még is csak jó lenne tenni. Az osztályzás pontosítására való törekvés jó dolog, de nem kellően hatékony! Folyamatosan figyelem a jobban teljesítő labdarúgókat (hátha egyszer komolyabb helyen leszek edző és akkor jó lesz képben lenni a megye labdarúgásának és játékosainak erőviszonyával), de egyszerűen néha nem tudom hová tenni az értékeléseket. Talán meglehetne oldani, hogy egy-egy fordulóban a szerkesztő személyesen nézzen meg és értékeljen egy mérkőzést, a játékosokat. Vagy akár más személyeket, szakembereket be lehetne vonni ebbe a közreműködésbe.
Lehet, hogy ezek a dolgok csak engem bosszantanak. Amennyiben így van, akkor köszönöm, hogy végigolvasta a levelemet. Ellenben, ha a Sportszelet részéről megfogalmazódtak hasonló gondolatok, akkor talán érdemes lenne egy konzultációt kezdeményezni (klubok, újság, szövetség, játékvezetők) a kérdés valós megoldására vonatkozóan.
További munkájukhoz kitartást és erőt kívánok! Az biztos, hogy amíg csak egy ember reális nyilatkozatot ad az aktuális forduló után, addig részemről bizton számíthatnak heti két példány megvásárlására.
A levélre természetesen bármilyen reakciót, észrevételt örömmel várok. Legyen az akár az újságban, akár elektronikus formában. Azt pedig külön megköszönöm, ha a reakcióban az én hasonló jellegű munkásságomat (nyilatkozatok, interjúk, osztályzatok, stb.) is értékelnék.
Sportbaráti üdvözlettel:
Vitányi László
(Nagymaros FC)
|